Jól sikerült a szilveszter.
Mikor napközben kinéztem az ablakon, arra gondoltam, hogy tavaly a hóban lövöldözték a tűzijátékot a házak között a népek, most meg semmi hó. De aztán mégis lett. Délután elkezdett esni és végül ha kicsit is, de fehérek lettek az utak.
Sógoromék jöttek át a két gyerekkel. Mikor megérkeztek, lementünk a játszóra és fellőttük a rakétáink nagy részét. Teó nagyon odavolt. Örült és izgatottan szaladt egyik helyről a másikra, hogy jobban lásson. Az egyik rakéta magasra szállt és ott robbant szép színes esővé. Ez nagyon tetszett a gyerekeknek, egy idő után hangosan skandálni kezdték, hogy Rakétát! Rakétát! Apa engedelmesen lövöldözött nekik.
Gergő is nagyon izgatott volt. Néha fel kellett venni és olyankor szinte remegő hangon ismételgette, hogy "Egy kicsit félek. Nagyon izgatott vagyok. Tetszik nekem."
A Dúdék hoztak egy nagy dobozt is, amiből nagyon magasra és nagyon sok rakéta repült fel egészen a 10. emelet magasságáig. Ez teljesen elámította a gyerekeket.
A tűzijátékozás után felmentünk, vacsiztunk, aztán sokáig fent voltunk mindannyian. Úgy kettő körül feküdtünk csak le, addig a gyerkek játszottak, futkostak, mi meg nyugiban beszélgethettünk.
Éjfélkor mindannyian koccintottunk talpas pohárral. Gergőnek annyira bejött, hogy többször is meg kellett ismételni. Teó jó testvér módjára koccingatott vele.
Jó kis szilveszter volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése